Fotók megtekinthetők az alábbi linken: FOTÓALBUM>>
Következzenek a részvevők élménybeszámolói:
ÁGIKA:
"Sziasztok csajok!
A tegnapi 2.számú tali még klasszabb volt, mint az első!
Bettykém mér 13,15-kor telcsizett, hogy ők megkezdték anyukájával a társaságra várakozást a parkban.
Én biztosítottam, hogy most szállunk le a vonatról, és kis viszontagságok árán (nem vagyunk épp ügyike közlekedők gyalogosan BP-en!), de azért ha Isten és a párt is úgy akarja, 14-órára odakeveredünk a tortával.
Igaz, jó erős viharos széllel küzdve, de hősies erőfeszítéssel érkeztünk Édeskicsimmel(mármint István, a férjem) a Szent István parkba, óvva a tortát, nehogy az a szemtelen szél ellopja és felfalja!
A lányok már jó páran tépették magukat Szél-Kálmánnal, de annál nagyobb kedvvel! Megörültünk az ismerős arcoknak, én főként Editkének! Mert ugyi úgy volt, hogy ő nem lesz ott! Én majd kiugrottam a bőrömből, ahogy megláttam őt!
Aztán terepszemle következett a fotózáshoz, valamint még a többiekre várakozás.
István és egy-két lány körülnéztek, hogy hol lenne jó háttér fényképezéshez. A molino kibontásáról szó sem lehetett a rettentő erős szél miatt.
No, azért találtunk megfelelő hátteret, megjött még egy-két lány, megtörtént a fotózás.
Elballagtunk a La Bodegitába. Ott már kellemesebb volt, kibonthattunk a molinot is. Hát, mit ne mondjak, dobtam egy hátast Tina munkájára! Egyszerűen nagyszerű volt Jencarlos sok-sok édes-cuki képével! Gratula neki és Editkének érte!
Itt ért egy ki meglepi - engem- mert egy középkorú, nálam idősebb hölgy - Ildikó - várt ránk, hogy ő is bejelentkezett Editkénél a talira. Szívélyesen fogadtuk, leültettük magunk közé. Ő szintén Jenky-imádója!
Aztán felgyorsultak az események fotózás, videózás, elölről-hátulról, jobbról-balról, molinóval, tortáról és tortával. Persze közben be nem álltak a szájak, mindenkinek volt sok-sok mesélni valója. Ezt azért nem tudom részletezni!
Majd jött a torta felszeletelése, amit én nem akartam látni,(elfordultam!) hogy szegény kicsikénk, drágaságunk szépséges pofikájába belevágják a kést. Úgyhogy én nem tudom megmondani, hogy ki volt a tettes ebben a dologban!
No persze morzsa sem maradt belőle hamarosan!
4 körül - isti bizi a pontos időt nem tudom!- Betty laptopján bejelentkezett Dzsanna, és attól kezdve ment vele a diskurzus a tortáról, erről-arról, sok-sok új dologról.Mindenkihez volt pár kedves szava, sőt nagyon sok mindent kérdezett és mondott újabb- és újabb feladatokról.Természetesen mindenki nagyon szívesen vállal részt a fanklubban előforduló munkákban. Jenkyért mindent, de mindent szívesen megcsinálunk, igaz csajok?!
Ezt még egyszer nem lehet és nem is érdemes kihagyni! Ezt a hangulatot, ezt a miliőt nem lehet semmivel sem összehasonlítani és semmivel sem pótolni!
Az egyöntetű érzést és szívdobbanást:
SZERETÜNK JENCARLOS CANELA, DE NAGYON- NAGYON- NAGYON!!!!"
XICO:
"Sziasztok!
Szerencsésen hazaérkeztünk tegnap. Alig vártam már, hogy ágyba kerüljek, hosszú volt az út. Ennek ellenére megérte, mert nagyon jól éreztem magam, és nem utolsó sorban megismerhettelek titeket. :) Dzsannám jó volt veled is beszélni. Örülök, hogy ott voltál velünk, még ha csak ilyen formában is. Remélem azért egyszer személyesen is köztünk leszel majd.
Edit, köszönet a szervezésért, a molinóért, amiért nagy köszönet Tinának is a gyönyörű alkotásáért, és azért is, hogy sikerült ott lenned. :)
Ági, neked pedig köszönet a gyönyörű tortáért, ami isteni finom volt. Sokat utazott, de azt hiszem megérte. :) Egyébként már én is nagyon várom a következő alkalmat. Én ott leszek. ;) Ezt tényleg nem szabad kihagyni."
Következzenek a részvevők élménybeszámolói:
ÁGIKA:
"Sziasztok csajok!
A tegnapi 2.számú tali még klasszabb volt, mint az első!
Bettykém mér 13,15-kor telcsizett, hogy ők megkezdték anyukájával a társaságra várakozást a parkban.
Én biztosítottam, hogy most szállunk le a vonatról, és kis viszontagságok árán (nem vagyunk épp ügyike közlekedők gyalogosan BP-en!), de azért ha Isten és a párt is úgy akarja, 14-órára odakeveredünk a tortával.
Igaz, jó erős viharos széllel küzdve, de hősies erőfeszítéssel érkeztünk Édeskicsimmel(mármint István, a férjem) a Szent István parkba, óvva a tortát, nehogy az a szemtelen szél ellopja és felfalja!
A lányok már jó páran tépették magukat Szél-Kálmánnal, de annál nagyobb kedvvel! Megörültünk az ismerős arcoknak, én főként Editkének! Mert ugyi úgy volt, hogy ő nem lesz ott! Én majd kiugrottam a bőrömből, ahogy megláttam őt!
Aztán terepszemle következett a fotózáshoz, valamint még a többiekre várakozás.
István és egy-két lány körülnéztek, hogy hol lenne jó háttér fényképezéshez. A molino kibontásáról szó sem lehetett a rettentő erős szél miatt.
No, azért találtunk megfelelő hátteret, megjött még egy-két lány, megtörtént a fotózás.
Elballagtunk a La Bodegitába. Ott már kellemesebb volt, kibonthattunk a molinot is. Hát, mit ne mondjak, dobtam egy hátast Tina munkájára! Egyszerűen nagyszerű volt Jencarlos sok-sok édes-cuki képével! Gratula neki és Editkének érte!
Itt ért egy ki meglepi - engem- mert egy középkorú, nálam idősebb hölgy - Ildikó - várt ránk, hogy ő is bejelentkezett Editkénél a talira. Szívélyesen fogadtuk, leültettük magunk közé. Ő szintén Jenky-imádója!
Aztán felgyorsultak az események fotózás, videózás, elölről-hátulról, jobbról-balról, molinóval, tortáról és tortával. Persze közben be nem álltak a szájak, mindenkinek volt sok-sok mesélni valója. Ezt azért nem tudom részletezni!
Majd jött a torta felszeletelése, amit én nem akartam látni,(elfordultam!) hogy szegény kicsikénk, drágaságunk szépséges pofikájába belevágják a kést. Úgyhogy én nem tudom megmondani, hogy ki volt a tettes ebben a dologban!
No persze morzsa sem maradt belőle hamarosan!
4 körül - isti bizi a pontos időt nem tudom!- Betty laptopján bejelentkezett Dzsanna, és attól kezdve ment vele a diskurzus a tortáról, erről-arról, sok-sok új dologról.Mindenkihez volt pár kedves szava, sőt nagyon sok mindent kérdezett és mondott újabb- és újabb feladatokról.Természetesen mindenki nagyon szívesen vállal részt a fanklubban előforduló munkákban. Jenkyért mindent, de mindent szívesen megcsinálunk, igaz csajok?!
Ezt még egyszer nem lehet és nem is érdemes kihagyni! Ezt a hangulatot, ezt a miliőt nem lehet semmivel sem összehasonlítani és semmivel sem pótolni!
Az egyöntetű érzést és szívdobbanást:
SZERETÜNK JENCARLOS CANELA, DE NAGYON- NAGYON- NAGYON!!!!"
XICO:
"Sziasztok!
Szerencsésen hazaérkeztünk tegnap. Alig vártam már, hogy ágyba kerüljek, hosszú volt az út. Ennek ellenére megérte, mert nagyon jól éreztem magam, és nem utolsó sorban megismerhettelek titeket. :) Dzsannám jó volt veled is beszélni. Örülök, hogy ott voltál velünk, még ha csak ilyen formában is. Remélem azért egyszer személyesen is köztünk leszel majd.
Edit, köszönet a szervezésért, a molinóért, amiért nagy köszönet Tinának is a gyönyörű alkotásáért, és azért is, hogy sikerült ott lenned. :)
Ági, neked pedig köszönet a gyönyörű tortáért, ami isteni finom volt. Sokat utazott, de azt hiszem megérte. :) Egyébként már én is nagyon várom a következő alkalmat. Én ott leszek. ;) Ezt tényleg nem szabad kihagyni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönjük:)